Minden, ami sör és nem sör, de rock

Már tegnapi nap lebetegedtem (nátha), ennek következtében 1 órával később tértem magamhoz du., mint terveztem. Na, mindegy, így is beérek melóba egy pici késéssel. Gondoltam én. Az állomáson eltöltött 18 percnyi várakozás (ennyit késett a vonat) már kicsit aggasztott. Aztán a MÁV-os delegáció mikrofon mögött ülő női tagja bemondta, hogy "a vonat csak Vácig közlekedik". Na, ekkor elöntötte a szar az agyamat, de még mindig nem volt vége. A váci állomáson fél füllel elcsíptem az egyik kukásmellényben (tudjátok, az a szép citromsárga :-) ) flangáló karbantartó egyik mondatát, miszerint felső vezeték szakadás volt. Először azt gondoltam, hogy gyorsan megcsinálják (mily naív is vagyok...) és a köv. vonattal beérek melóba kb fél óra késéssel. Egy f@szt. A jegyeladó hölgy tájékoztatta az egyik, épp a köv. vonatról érdeklődő utast, hogy belátható időn belül nem indul járat Bp.-re. Sík ideg lettem. Nem volt más lehetőség, irány a Volán állomás. Kb 20:15 körül értem oda, szerencsére közel volt. Kiderült, hogy 20:00-kor elment az előző pesti busz. Már majdnem a hajamat téptem, mivel ezt azért késtem le, mert Vác előtt még egy jó 10-15 percig álltunk a semmi közepén. A köv. busz 21:00-kor. Vártam. Beállt a busz és mikor a sofőrnek mondtam, hogy számlát is kérek, elég érdekesen nézett. Kb 5 percig tartott, mire nagy nehezen bepötyögte az adatokat. Látszott, hogy nem nagyon szokta a kis kütyüjén lévő billentyűzetet használni... Na, de ez már nem érdekelt, lényeg, hogy végre úton voltam. Végül 22:30-kor álltam be gályázni.

Summázva ezt a napot: 3,5 óra alatt sikerült bejutnom melóba, 450 Ft plusz kiadás a buszra, 2,5 órával kevesebb a munkaidőm és ezáltal a bérem is és még szarabbul vagyok.

Erre szokták mondani, hogy az élet egy nagy szaros szendvics és minden nap egy harapás belőle. Nekem most asszem 2-3 hari is jutott...